A Vízöntő-kor és a Vízöntő-kór
Sokszor elvont fogalomként emlegetjük a Vízöntő-kort, mintha csak a homályos, távoli jövőről lenne szó, pedig már 2000 óta vastagon benne élünk. (Előtte Halak-kor volt, amelyet a fő Halak-szimbólumnak tartott Krisztus születésétől számoltunk.) Hatásai mindenkit érintenek, teljesen átszövik mindennapjainkat, sőt, lassan már meg is határoznak minket. Korábban soha nem látott jelenségeket hoznak létre, amelyekkel egyelőre nem tudunk mit kezdeni, pedig muszáj.
Melyek a Vízöntő analógia alapfogalmai? Függetlenség, robbanásszerű és váratlan változások, modernitás, úttörő ötletek, a hagyományok és keretek felrúgása, forradalom, elszakadás, egyediség, egyéniség, szokatlanság, kilógás a sorból, szabadság, egyenlőség, testvériség, igazságosság, közösségi szellem, technológia, mesterséges anyagok, szimulálás, informatika, szellemiség, univerzális tudat, zsenialitás, "isteni szikra", valóságtól elrugaszkodott ideák, feszültség, kiszámíthatatlanság, nyughatatlanság, elidegenedés, magány.
De miért szerepel a címben a "Vízöntő-kór"? A korszakokra nemcsak egy jegy jellemző, hanem a vele szemközt lévő is (amellyel ugyanazon a tengelyen van). A Vízöntővel szemben az Oroszlán helyezkedik el. Mindkét jegy az öntudatról, önérzetről és személyes hatásról szól, vagyis az energiát az én (ego) árasztja és fogadja be. Mindkét jegy szubjektív, és tökéletesen elvan a maga világában, sőt elvárja, hogy a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A paradoxon abban rejlik, hogy az Oroszlán a "király", a Vízöntő pedig az "udvari bolond", aki semmibe veszi a tekintélyt és kigúnyolja a király hatalmát. Ez jelenti az alapdilemmát jelenlegi korunkban, a személyeken és a közösségeken belül is. A Vízöntő ellentmondása hogy tökéletes és egyenrangú közösséget akar építeni, ám abba beilleszkedni képtelen, öntörvényűsége és kirívó természete miatt.
Nézzük, hogyan befolyásolja életünket ez a kor (a kép alatt)!
- Globalizáció, multikulturalizmus, technológiai vívmányok, mesterséges dolgok: Az ezredforduló táján ugrott meg igazán a digitális fejlődés, és ez páratlan mértékben felgyorsította az amúgy is jellemző globalizációt. Rengeteg szakmát a gépek és robotok vettek át, így az emberek szellemibb síkra váltottak át, emiatt viszont elemi munkákat egyre kevesebben végeznek el. Sokáig hitt abban az emberiség, hogy a globalizáció egyformábbá és egyenrangúbbá teszi az embereket a világ minden részén, de hamar kiderült, hogy ennek is súlyos ára van. Ahogy a határok, úgy az eszmék is elmosódtak, mindenkinek egyedi véleményt és világnézetet kell alkotnia, saját felelősségére kell döntéseket hoznia. Ezzel a trenddel szemben jönnek létre sok helyen a diktatórikus rendszerek és eszmék (Oroszlán). A fejlett iparnak köszönhetjük például a modern gyógyszereket, amelyek meghosszabbítják az életünket a pár száz vagy ezer évvel ezelőtt élt elődeinkhez képest, ugyanakkor ezekkel szemben is fokozódik az ellenállás, a testünk felett gyakorolt egyéni hatalom és természetes megoldások támogatása (Oroszlán). A Vízöntő-kor előnye és hátránya egyben ugyanaz, hogy a jó és a rossz elképzelések is univerzálissá válhatnak, és mindenki rendkívül öntudatosan reagál rájuk.
- Információs forradalom: sok szakma teljesen gépiesített lett, számítógépes rendszerek irányítanak mindent, és mindenkinek a kezében ott az egész világ az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően, amelyekből bármikor szinte bármilyen tartalom elérhető. Maga a digitális világ is folyamatosan változik, folyton más programokat használunk, így a tudásunk is elavul, ha nem képezzük tovább magunkat. Mint szinte mindenben, ebben is önmagunkra vagyunk utalva, saját belátásunk szerint kell cselekednünk (Vízöntő), ami viszont az egót erősíti (Oroszlán). Az ingerelárasztás állandó készenlétben tartja az idegrendszert, ami roppant fárasztó.
- Multinacionális cégek és egyéni vállalkozások: Az elmúlt évtizedekben a multinacionális cégek virágzása volt jellemző, és a világ minden területén terjeszkedtek. Az ilyen cégek sok helyre hoztak munkahelyeket, rengeteg újítást vezettek be, ugyanakkor a bennük zajló munka "embergyárra", falanszter-jelenetre hasonlít. Ezzel párhuzamosan megszaporodtak az egyéni vállalkozások is, vagy kényszerből, vagy az egyéni önmegvalósítás igényétől hajtva (Oroszlán). Az univerzális nyelv és a legáltalánosabb motiváló erő a pénz lett, de azért gyakran előfordul, hogy a világ jobbításának, a közösségépítésnek vagy a környezetvédelemnek a vágya hajt valakit.
- Idegrendszer, lelkivilág, test: A történelmi korokhoz képest hosszabb élettartamra számíthatunk, de idegrendszerünket nagy mértékben leterheli a digitális korszak. Ez testünkre és személyiségfejlődésünkre is kihat. A média túlfeszíti az idegrendszert és csökkenti a kreativitást, hiszen túláradóan és fokozatosan szolgáltatja az ingereket. A számítógép előtt vagy a kocsiban való gubbasztás ellensúlyozására rendkívüli népszerűségnek örvend a fitnesz, a sport, az egészséges életmód és az önképzés (az Oroszlánra jellemző embereszmény). A lelki elszigetelődés ellenszereként mindenki valamilyen közösségre vágyik - ezek a Vízöntő-korban már nem feltétlenül vér szerinti vagy helyhez köthető kötelékek -, ugyanakkor a "Vízöntő-kór" megakadályozza, hogy valóban szerves része legyen egy közösségnek. Nemcsak az öntörvényűség miatt, hanem mert a szemközti Oroszlán pólus miatt sem tudunk alárendelődni és alkalmazkodni. A belső szabadságot összetévesztjük a totális függetlenség vágyával.
- Kapcsolatok, közösségek változásai: nyilvánvaló, hogy a régen jellemző szoros családi (pl. falusi) közösségek felbomlottak, egyes tagjaik messzire költöztek egymástól, jóformán atomizálódtak. Ettől mindenki szerepét vesztette, és egyelőre nehezen talál magának új kereteket. A családba is betör a Vízöntőre jellemző szokatlanság, kirívás - például mozaikcsaládok és nem vér szerinti közösségek jönnek létre, "magcsaládok" alakulak ki, sokan más hazába települnek, és az sem ritka, hogy kizárólag a nagyszülőnél nevelkedjenek a gyerekek. Akárhogy erőltetjük, nem lehet visszavarázsolni a két-három generációval ezelőtt jellemző mintákat. Az ahhoz szükséges alárendelődést sem a Vízöntő, sem az Oroszlán analógia nem támogatja.
- A párkapcsolat átalakulása: ahogy a Vízöntő alapfogalmainál leírtuk, erre a jegyre jellemző a realitástól való elrugaszkodás, és ebben a korban amúgy is zavaros a felfogásunk a realitásról. Kevesen elégszenek meg azzal, ami megadatik neki - ellentétben a korábbi korszakokban jellemző "társadalmi kasztok" elfogadó, beletörődő hozzáállásával és kiszámítható életformájával. A legtöbb ember különbnek és különlegesnek érzi magát, rendkívül magasak az elvárásai, kalandra és változatosságra éhes, és egy állandó belső nyugtalanság hajtja. Emellett viszont örök ellentmondás, hogy vágyunk vissza a hagyományos családmodellekbe is, bár igazából nem tudjuk, mi is volt az pontosan, és mennyi áldozatot kellett érte hozni. A média a párkeresésben is hátrányt jelenthet, mivel irreális elvárásokat, hamis látszatokat, léthazugságokat ültet el bennünk. A már meglévő párkapcsolatokat is szétzilálhatják a magas elvárások, a túlhajszoltság, az elszigetelődés, illetve a digitális függőség. Minden párkapcsolatnak (ahogy minden családnak is) ma már egyedi megállapodásokon és folyamatos egyeztetésen kell alapulnia - kivéve a diktatúrákban. A válást lassan már a párkapcsolat velejárójának tekintjük.
- Az "indigó", "gyémánt" és hasonló gyerekek: ezek a gyerekek már a Vízöntő-korba születtek, így nem tudnak mit kezdeni a régi elvárásokkal, a régi társadalmi szabályokkal és renddel, valamint a régimódi oktatási rendszerekkel. Az újfajta együttélési formákat kénytelenek természetesnek venni, így rugalmasabbá válnak, viszont hiányzik belőlük egyfajta stabilitás, amit a hagyományos családmodell régen megadott. Ezeknek a gyerekeknek nagyfokú a szabadságigényük, erős az akaratuk, irányítani akarnak (Oroszlán), és a szülők kevesebb eszközzel tudják nevelni őket, hiszen a gyerekeket már komoly jogok védik, és a pszichés fejlődésről is sokkal többet tudunk, ezzel nő a felelősségünk is. Ezenfelül a mai gyerekek szinte már úgy születnek, hogy profin kezelik az információs technológiát, így az agyműködésük is eltér a régebbi generációktól, és később is sokkal több inger éri őket.
- Világpolitika: a természeti kincsek fogyatkozása, a klímaváltozás, a háborúk és az internet térhódítása miatt a nyomorúságos vidékeken élők nagyobb tömegben indulnak el olyan területekre, ahol jobb életet remélnek. Így a határok és nemzetek elmosódnak, a közösségek még inkább felbomlanak, vagy kénytelenek vagyunk rájönni, hogy nem is éltünk igazi közösségekben. Olyan népeknek kell megtanulniuk együtt élni, akikben alig van valami közös, és ez óhatatlanul újabb lázadásokat szül. A konfliktusokat csak univerzális eszközökkel lehet megoldani, valami olyasmivel, amit mindenfajta ember megért. Ugyanakkor fontos tisztában lennünk azzal, hogy a Vízöntő túlkapásait mindig kiegészítik az Oroszlán kilengései, tehát a liberalizmust felváltja egy totalitárius rendszer, aztán a diktatúra ellenében mindig lázadás következik be, vagyis újra és újra kitör a hatalomharc. A Vízöntő-korhoz azoknak a kultúráknak a legnehezebb alkalmazkodniuk, ahol tekintélyelvűség, abszolút hatalom és merev hagyományápolás van, ezért ők gyakran alkalmaznak önkényt és terrort.
Ami teljesen hiábavaló: visszasírni egy régebbi kort, folyton az évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtti világhoz hasonlítani a jelenlegit, reménykedni a régi hagyományok, közösségek és életforma feltámasztásában. Amit tehetünk: megkeressük a saját helyünket és szerepünket ebben az új világban, és a Vízöntő pozitív vonásaira helyezzük a hangsúlyt. Mik ezek a pozitív vonások? Érdemes arrra fókuszálni, hogy a Vízöntő közösségi felelősségtudata nagyon fejlett, és hajlandó magát feláldozni közösségi célokért. Fontos azonban, hogy ez önként vállalt közössége legyen (például lelki társak, barátok, hasonlóan gondolkodó emberek), ne egy kívülről vagy formálisan rákényszerített. Tudnunk kell a Vízöntőről, hogy semmilyen korlátot nem tűr - a fent említett okból, hogy a teljes függetlenségben keresi a szabadságát -, ezért kulcsfontosságú megtanulnia, hogy áhított belső szabadságát csakis az önként vállalt korlátok és az azok mellett való kitartás adhatják meg. Ki lehet aknázni a Vízöntő-korban jellemző globális felelősségtudatot, például a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés terén. Sokan visszatérnek a természetesebb életformákhoz, és a technológiai újítások közül is a környezetbarát megoldásokat választják. A nyitott digitális világ élethosszig tartó tanulást, tudatosodást és fejlődést is lehetővé tesz számunkra. Ha ezzel nem élünk, lemaradunk az emberiség folyamatos evolúciójáról. Ha valakinek pedig zseniális ötletei támadnak, abból az egész Vízöntő-világ profitálhat.
Melyek a Vízöntő analógia alapfogalmai? Függetlenség, robbanásszerű és váratlan változások, modernitás, úttörő ötletek, a hagyományok és keretek felrúgása, forradalom, elszakadás, egyediség, egyéniség, szokatlanság, kilógás a sorból, szabadság, egyenlőség, testvériség, igazságosság, közösségi szellem, technológia, mesterséges anyagok, szimulálás, informatika, szellemiség, univerzális tudat, zsenialitás, "isteni szikra", valóságtól elrugaszkodott ideák, feszültség, kiszámíthatatlanság, nyughatatlanság, elidegenedés, magány.
De miért szerepel a címben a "Vízöntő-kór"? A korszakokra nemcsak egy jegy jellemző, hanem a vele szemközt lévő is (amellyel ugyanazon a tengelyen van). A Vízöntővel szemben az Oroszlán helyezkedik el. Mindkét jegy az öntudatról, önérzetről és személyes hatásról szól, vagyis az energiát az én (ego) árasztja és fogadja be. Mindkét jegy szubjektív, és tökéletesen elvan a maga világában, sőt elvárja, hogy a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A paradoxon abban rejlik, hogy az Oroszlán a "király", a Vízöntő pedig az "udvari bolond", aki semmibe veszi a tekintélyt és kigúnyolja a király hatalmát. Ez jelenti az alapdilemmát jelenlegi korunkban, a személyeken és a közösségeken belül is. A Vízöntő ellentmondása hogy tökéletes és egyenrangú közösséget akar építeni, ám abba beilleszkedni képtelen, öntörvényűsége és kirívó természete miatt.
Nézzük, hogyan befolyásolja életünket ez a kor (a kép alatt)!
- Globalizáció, multikulturalizmus, technológiai vívmányok, mesterséges dolgok: Az ezredforduló táján ugrott meg igazán a digitális fejlődés, és ez páratlan mértékben felgyorsította az amúgy is jellemző globalizációt. Rengeteg szakmát a gépek és robotok vettek át, így az emberek szellemibb síkra váltottak át, emiatt viszont elemi munkákat egyre kevesebben végeznek el. Sokáig hitt abban az emberiség, hogy a globalizáció egyformábbá és egyenrangúbbá teszi az embereket a világ minden részén, de hamar kiderült, hogy ennek is súlyos ára van. Ahogy a határok, úgy az eszmék is elmosódtak, mindenkinek egyedi véleményt és világnézetet kell alkotnia, saját felelősségére kell döntéseket hoznia. Ezzel a trenddel szemben jönnek létre sok helyen a diktatórikus rendszerek és eszmék (Oroszlán). A fejlett iparnak köszönhetjük például a modern gyógyszereket, amelyek meghosszabbítják az életünket a pár száz vagy ezer évvel ezelőtt élt elődeinkhez képest, ugyanakkor ezekkel szemben is fokozódik az ellenállás, a testünk felett gyakorolt egyéni hatalom és természetes megoldások támogatása (Oroszlán). A Vízöntő-kor előnye és hátránya egyben ugyanaz, hogy a jó és a rossz elképzelések is univerzálissá válhatnak, és mindenki rendkívül öntudatosan reagál rájuk.
- Információs forradalom: sok szakma teljesen gépiesített lett, számítógépes rendszerek irányítanak mindent, és mindenkinek a kezében ott az egész világ az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően, amelyekből bármikor szinte bármilyen tartalom elérhető. Maga a digitális világ is folyamatosan változik, folyton más programokat használunk, így a tudásunk is elavul, ha nem képezzük tovább magunkat. Mint szinte mindenben, ebben is önmagunkra vagyunk utalva, saját belátásunk szerint kell cselekednünk (Vízöntő), ami viszont az egót erősíti (Oroszlán). Az ingerelárasztás állandó készenlétben tartja az idegrendszert, ami roppant fárasztó.
- Multinacionális cégek és egyéni vállalkozások: Az elmúlt évtizedekben a multinacionális cégek virágzása volt jellemző, és a világ minden területén terjeszkedtek. Az ilyen cégek sok helyre hoztak munkahelyeket, rengeteg újítást vezettek be, ugyanakkor a bennük zajló munka "embergyárra", falanszter-jelenetre hasonlít. Ezzel párhuzamosan megszaporodtak az egyéni vállalkozások is, vagy kényszerből, vagy az egyéni önmegvalósítás igényétől hajtva (Oroszlán). Az univerzális nyelv és a legáltalánosabb motiváló erő a pénz lett, de azért gyakran előfordul, hogy a világ jobbításának, a közösségépítésnek vagy a környezetvédelemnek a vágya hajt valakit.
- Idegrendszer, lelkivilág, test: A történelmi korokhoz képest hosszabb élettartamra számíthatunk, de idegrendszerünket nagy mértékben leterheli a digitális korszak. Ez testünkre és személyiségfejlődésünkre is kihat. A média túlfeszíti az idegrendszert és csökkenti a kreativitást, hiszen túláradóan és fokozatosan szolgáltatja az ingereket. A számítógép előtt vagy a kocsiban való gubbasztás ellensúlyozására rendkívüli népszerűségnek örvend a fitnesz, a sport, az egészséges életmód és az önképzés (az Oroszlánra jellemző embereszmény). A lelki elszigetelődés ellenszereként mindenki valamilyen közösségre vágyik - ezek a Vízöntő-korban már nem feltétlenül vér szerinti vagy helyhez köthető kötelékek -, ugyanakkor a "Vízöntő-kór" megakadályozza, hogy valóban szerves része legyen egy közösségnek. Nemcsak az öntörvényűség miatt, hanem mert a szemközti Oroszlán pólus miatt sem tudunk alárendelődni és alkalmazkodni. A belső szabadságot összetévesztjük a totális függetlenség vágyával.
- Kapcsolatok, közösségek változásai: nyilvánvaló, hogy a régen jellemző szoros családi (pl. falusi) közösségek felbomlottak, egyes tagjaik messzire költöztek egymástól, jóformán atomizálódtak. Ettől mindenki szerepét vesztette, és egyelőre nehezen talál magának új kereteket. A családba is betör a Vízöntőre jellemző szokatlanság, kirívás - például mozaikcsaládok és nem vér szerinti közösségek jönnek létre, "magcsaládok" alakulak ki, sokan más hazába települnek, és az sem ritka, hogy kizárólag a nagyszülőnél nevelkedjenek a gyerekek. Akárhogy erőltetjük, nem lehet visszavarázsolni a két-három generációval ezelőtt jellemző mintákat. Az ahhoz szükséges alárendelődést sem a Vízöntő, sem az Oroszlán analógia nem támogatja.
- A párkapcsolat átalakulása: ahogy a Vízöntő alapfogalmainál leírtuk, erre a jegyre jellemző a realitástól való elrugaszkodás, és ebben a korban amúgy is zavaros a felfogásunk a realitásról. Kevesen elégszenek meg azzal, ami megadatik neki - ellentétben a korábbi korszakokban jellemző "társadalmi kasztok" elfogadó, beletörődő hozzáállásával és kiszámítható életformájával. A legtöbb ember különbnek és különlegesnek érzi magát, rendkívül magasak az elvárásai, kalandra és változatosságra éhes, és egy állandó belső nyugtalanság hajtja. Emellett viszont örök ellentmondás, hogy vágyunk vissza a hagyományos családmodellekbe is, bár igazából nem tudjuk, mi is volt az pontosan, és mennyi áldozatot kellett érte hozni. A média a párkeresésben is hátrányt jelenthet, mivel irreális elvárásokat, hamis látszatokat, léthazugságokat ültet el bennünk. A már meglévő párkapcsolatokat is szétzilálhatják a magas elvárások, a túlhajszoltság, az elszigetelődés, illetve a digitális függőség. Minden párkapcsolatnak (ahogy minden családnak is) ma már egyedi megállapodásokon és folyamatos egyeztetésen kell alapulnia - kivéve a diktatúrákban. A válást lassan már a párkapcsolat velejárójának tekintjük.
- Az "indigó", "gyémánt" és hasonló gyerekek: ezek a gyerekek már a Vízöntő-korba születtek, így nem tudnak mit kezdeni a régi elvárásokkal, a régi társadalmi szabályokkal és renddel, valamint a régimódi oktatási rendszerekkel. Az újfajta együttélési formákat kénytelenek természetesnek venni, így rugalmasabbá válnak, viszont hiányzik belőlük egyfajta stabilitás, amit a hagyományos családmodell régen megadott. Ezeknek a gyerekeknek nagyfokú a szabadságigényük, erős az akaratuk, irányítani akarnak (Oroszlán), és a szülők kevesebb eszközzel tudják nevelni őket, hiszen a gyerekeket már komoly jogok védik, és a pszichés fejlődésről is sokkal többet tudunk, ezzel nő a felelősségünk is. Ezenfelül a mai gyerekek szinte már úgy születnek, hogy profin kezelik az információs technológiát, így az agyműködésük is eltér a régebbi generációktól, és később is sokkal több inger éri őket.
- Világpolitika: a természeti kincsek fogyatkozása, a klímaváltozás, a háborúk és az internet térhódítása miatt a nyomorúságos vidékeken élők nagyobb tömegben indulnak el olyan területekre, ahol jobb életet remélnek. Így a határok és nemzetek elmosódnak, a közösségek még inkább felbomlanak, vagy kénytelenek vagyunk rájönni, hogy nem is éltünk igazi közösségekben. Olyan népeknek kell megtanulniuk együtt élni, akikben alig van valami közös, és ez óhatatlanul újabb lázadásokat szül. A konfliktusokat csak univerzális eszközökkel lehet megoldani, valami olyasmivel, amit mindenfajta ember megért. Ugyanakkor fontos tisztában lennünk azzal, hogy a Vízöntő túlkapásait mindig kiegészítik az Oroszlán kilengései, tehát a liberalizmust felváltja egy totalitárius rendszer, aztán a diktatúra ellenében mindig lázadás következik be, vagyis újra és újra kitör a hatalomharc. A Vízöntő-korhoz azoknak a kultúráknak a legnehezebb alkalmazkodniuk, ahol tekintélyelvűség, abszolút hatalom és merev hagyományápolás van, ezért ők gyakran alkalmaznak önkényt és terrort.
Ami teljesen hiábavaló: visszasírni egy régebbi kort, folyton az évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtti világhoz hasonlítani a jelenlegit, reménykedni a régi hagyományok, közösségek és életforma feltámasztásában. Amit tehetünk: megkeressük a saját helyünket és szerepünket ebben az új világban, és a Vízöntő pozitív vonásaira helyezzük a hangsúlyt. Mik ezek a pozitív vonások? Érdemes arrra fókuszálni, hogy a Vízöntő közösségi felelősségtudata nagyon fejlett, és hajlandó magát feláldozni közösségi célokért. Fontos azonban, hogy ez önként vállalt közössége legyen (például lelki társak, barátok, hasonlóan gondolkodó emberek), ne egy kívülről vagy formálisan rákényszerített. Tudnunk kell a Vízöntőről, hogy semmilyen korlátot nem tűr - a fent említett okból, hogy a teljes függetlenségben keresi a szabadságát -, ezért kulcsfontosságú megtanulnia, hogy áhított belső szabadságát csakis az önként vállalt korlátok és az azok mellett való kitartás adhatják meg. Ki lehet aknázni a Vízöntő-korban jellemző globális felelősségtudatot, például a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés terén. Sokan visszatérnek a természetesebb életformákhoz, és a technológiai újítások közül is a környezetbarát megoldásokat választják. A nyitott digitális világ élethosszig tartó tanulást, tudatosodást és fejlődést is lehetővé tesz számunkra. Ha ezzel nem élünk, lemaradunk az emberiség folyamatos evolúciójáról. Ha valakinek pedig zseniális ötletei támadnak, abból az egész Vízöntő-világ profitálhat.